K�z�pf�lde gonosz l�nyei. Az els� trollokat Morgoth teny�sztette ki az Ek.-ban, ismeretlen l�nyekb�l; val�sz�n�leg az enteket akarta lem�solni. A Nirnaeth Arnoediad alatt Gothmog test�rs�ge trollokb�l �llt, de ett�l eltekintve nem j�tszottak jelent�s szerepet Beleriand h�bor�iban. K�s�bb Szauron is �ket hasn�lta, de csek�ly �rtelm�k miatt nem bizonyultak hasznosnak.

Nagyok voltak, er�sek, cs�fak �s v�gtelen�l ostob�k. A b�r�k vastag, v�r�k fekete volt. Az olog-haiok kiv�tel�vel napf�ny hat�s�ra k�v� v�ltoztak. Kincseket gy�jt�ttek, kedvtel�sb�l is gyilkoltak, nyers h�st zab�ltak. Sosem voltak okosak, �m Szauron a Hk. v�ge t�j�n felfokozta gonoszs�gukat, �gy m�g vesz�lyesebb� v�ltak.

Legal�bb n�gy fajt�juk ismert: k�-trollok (Eriadorban), barlangi trollok (M�ria barlangjaiban), hegyi trollok (Gorgorothban �s Eriadorban), valamint az olog-haiok. A k�-trollok voltak a legemberszer�bbek, a nyugori torz v�ltozat�t besz�lt�k. Bert, Tom �s William Huggins is k�-troll volt. A barlangi �s hegyi trollok az orkok nyelv�n besz�ltek, ha megsz�laltak egy�ltal�n. B�r�k pikkelyes volt. A barlangi trollok b�r�nek sz�ne z�ldes volt, nem n�ttek l�bujjaik. Az olog-haiok, Szauron teremtm�nyei a Bakacsin-erd� d�li r�sz�n, �s Mordorban �ltek. Mozg�konyabbak �s ravaszabbak voltak a t�bbiekn�l, �s am�g Szauron ir�ny�totta �ket, elviselt�k a napf�nyt. �k a Fekete Besz�det haszn�lt�k. A troll sz� sinda alakja: torog. A Fb.-ben ugyanez: olog.